Folklore

Tavaszi nagyvásár Sevillában

Április utolsó két hete világszerte úgy ismert, mint a nagyvásárok ideje. Ennek az eredete a régmultra nyúlik vissza, amikor még a nagyvásár foszereploi a szarvasmarhák voltak. Sétálva Sevilla utcáin ebben az idoben, a hófehér házakon lobogókat, virágokat és papir lampionokat találhatunk. Ezek a házak, családi házak, mégis nyitva állnak a nagyközönség számára.

Az ünnepégek hat napig tartanak és hétfon este kezdodnek, amikor a Sevillaiak elkezdik enni az ilyenkor tipikus sült halat. Este 11-kor a kezdodik a felvonulás, amikor a városban kigyúlnak az elso fények (el alumbranieto). Kezdetét veszi a felvonulás szerte a városban, hatalmas fadiszeket cipelnek keresztül és papirlampionokat. Másnap a Sevillaiak már az ún. Paseo de Caballos-ra készülnek, ami nem más mint a a lovak sétája, ahol az emberek tipikus népviseletben rajongva keresztüllovagolnak gyönyöru lovaikkal a városon. Sok Sevillai ilyenkor, életévüktol függoen, felveszi a hagyományos flamencó ruháját. A napot a flamencó éneklésével és táncolásával töltik, Sherryt vagy Manzanillat (kamillakivonatot) isznak és a almát esznek. Este olyan 5 óra körül, a Sevillaiak már lázban égnek, hogy megnézzék az év legfontosabb bikaviadalát. A bikaviadal után van egy rövid szünet és utána megint összegyulnek, hogy folytassák a táncot és az éneklést. Mindez a hagyományos Churros evéssel fejezodik be (ez lángostészta állagú zsirban sült édesség, amit csokival vastagon leöntve esznek), teszik mindezt a fiesta után a késo hajnali órákban. Utána térnek csak haza és nyugovóra.

A mulatság vasárnap este 11 órakor fejezodik be, amikor a gyönyöru fények kialszanak és az eget elboritja a tüzijáték kavalkádja. Annak ellenére, hogy a Sevillai vásár csak két hétig tart a környezo városokban és falvakban a mulatság tovább folytatódik és tart egészen szeptemberig. Ezek a vásárok, nagyon hasonlóak a nagy Sevillaihoz, csak jóval kissebbek.

[A spanyol szokások]     [1 2 3 4 5 6]