A román kori muvészet mindenhol a régióban képviseltette magát, merthogy Astúria volt az egyetlen királyság az ibériai-félszigeten, amit nem volt Arab hóditás alatt a 8. században. Ez az oka, miért volt ebben a régióban oly fontos a keresztény hóditás. A középkorban szent Jakab útja hirdette mindenfelé Astúriát és olyan monostorokat hagyott hátra, mint a Ribadesellai San Pedro de Villanueva és Santa Maria del Junco-i. Az Oviedói katedrális szemtanúja a gótikus stilus megérkezésésének, és késobbi évszázadokban is folytatódott regionális szinten a különféle stilusok megjelenése.

A hagyományos muvészet szintén egy ajándéka ennek az autonóm régiónak, merthogy ez is segit életben tartani a hagyományokat. Az ún. horreosok, kenyérkészitok és a koházak éles bizonyitékai a kultúrának, ami nem olvadt be teljesen a modern kultúrába.

A gasztronómia Astúria egyik egyediségének alapja, aminek gazdag választéka áll pl.: „potes”, vörös húsok – marha és ökör, pisztrráng, lazac, tengeri herkentyuk (rákok, ñoclas, andaricas, kagyló, tengeri sün), sült tengeri sügér, tengeri keszeg, hogy csak néhányat emlitsünk az étlapról.

A tej teszi Astúriát, a sajt nagyon fontos régiójává egész Európában. A Cabralesi sajt a leghiresebb és alapanyaga a kedvelt édességnek, a tejberizsnek. A közkedvelt astúr étel Spanyolországszerte úgy hires mint a „fabada”, ebben van: gulyás egyfajta babbal, fokhagyma szósszal, véreshurkával és szalonnával.

A tipikus astúr ital az a cider, erjesztette almalé, ami meghatározója a mindennapi életnek és kultúrának. Nava falu az úgymond fovárosa az erjesztett almalénak és itt ünneplik az almalé ünnepét, amire kiállitók sokaságát, technikai újitókat és sok sok látogatót várnak minden évben.

[Autonóm régiók]       [1 2 3]